8. fejezet

Egy valamit szögezzünk le, mielőtt olvasni kezdetek. Csalódottak vagyunk. az elején nagyon sok komment volt, és hamar jött az a néhány feliratkozó is. Egy ideje pedig.... semmi. Ezért egy kicsit csalódottak vagyunk.. De azért remélem, hogy ennél a résznél kicsivel több komment lesz.... <3 ;) xx





                            Vavra Bence

- Szeretlek..- Hintettem egy puszit nyakára, de ő sem maradt mozdulatlan most már egész testével rajtam volt..az ölemben ült.. Szemeit figyeltem, ahogyan csillognak és csak engem néznek. Állát vállamba fúrta, borzongás járta át az összes végtagomat. Karjaimmal átöletem hátát. Megnyugtató érzés volt őt az ölemben tudni. Hogy tudom hogy úgy érez mint én..hogy szeret. 
Szeretem. Igen.. és ő is szeret.. Vágytam rá .Mindennél jobban. Éreztem, hogy ő is ugyan úgy vágyik mindenre. Felemeltem a kezembe. Lábait derekam köré fonta. Ajkaink egy másodpercre sem váltak el. Testét óvatosan az ágyra helyeztem. Ajkaimmal nyakát kezdtem el kényeztetni. Vágytam rá. Nagyon is. Még egy lány sem hozott ki ilyet belőlem...
-Bence....-sóhajtotta, miután befejeztem nyaka szívását. 
-Mercy..-motyogtam bele a csókunkba.
 Az ajtó csapódott. Leugrottam Mercy-ről. A srácot kezdtem el felmérni. Testemből a düh áradt. Ha egy pillantással ölni lehetne, Olivér halott lennél.
-Ez mi ez?-vonta fel szemöldökét.
 Mercyre néztem. Szemét lesütve az ágy takarót kezdte el pásztázni, ami össze volt gyűrődve. 
-Mit akarsz?-förmedtem rá.- Mit keresel itt?
-Ezt én is kérdezhetem...
-Ez az én szobám is!-mondtam egyhangúan.
-Rajta szoktál aludni?-kérdezte már röhögve.
-Patocska... megöllek...
-Jó oké, de ne most.. Mercy van valami kaja?
-Van!De.. nem adok!-öltötte ki nyelvét, majd felállt, elvette a pizsamáját, s bement a fürdőbe.
-Megöllek te szerencsétlen! Végre sikerült.. és tönkretetted a pillanatot!-fortyogtam.
-Bocs. Nem tudtam, hogy most akartok közösülni!-vigyorgott még mindig.

Inkább erre nem mondtam semmit. Nem akarom megsérteni  Oli Urat. Lementem a konyhába és adtam neki még valami kaját. Majd visszamentem. Mercy már az ágyban volt.  Feje búbjáig be volt takarózva.
-Mercy.. én... én..-kezdtem volna bele...
-Ne! Bence! Kérlek! Nem volt jó ötlet! Belátom. Csak.. csak. hagyj! És felejtsük el ezt az egészet!
Ez az amire nem vágytam. Ne akartam ezt hallani. Végre.. végre.. megtettem azt, amit eddig meg sem mertem volna, erre bejön ez a barom és tönkretesz mindent. Esküszöm, ezt még megbánja!

*-másnap reggel-*

Kipihenten ébredtem. Szemeimet megdörzsölve felálltam az ágyból. Mercy már nem volt a helyén. Egy halk sóhajjal felvettem a farmerem és a pólóm, a cipőt, s lesiettem. A konyhában sem volt. Egy levelet pillantottam  meg az asztalon 
Srácok. El kellett mennem korán. Este itthon leszek. Mercy xx
Erre sem vártam. De legalább ki tudtam szellőztetni a fejem. Gondolkodnom kell, Mindenről. Arról, hogy helyes volt-e megmondani neki? 
-Jó reggelt!-jött le Peti az emeletről, és szemét dörzsölte.
-Neked is!-motyogtam, majd megittam az utolsó korty kávémat is.
-Hogy aludtál?
-Szarul, de ne erről beszéljünk!-vontam vállat.
-Valami..-kezdett bele, de..
-Jó reggelt!-jelent meg Oli egy bazi nagy mosollyal. Rám nézett. Röhögött. Esküszöm, most meg tudnám fojtani..-Szia Benny!
-Mi a bajod?!
-Semmi sok, azon kívül, hogy megmagyarázhatnád az..
-Semmi közöd hozzá!-vágtam a szavába.
-De azért, jó lenne tudni..
-Semmi de!Nem a te dolgod!
-Okéé, khm..-majd elkészítette a reggeliért.

Lejött Ya Ou is. Miután mindenki evett, és átöltözött , irály a próba terem. Az út csendben telt.  Valahogy nem volt kedvem megszólalni. Bence ... még mindig hallom, ahogy kimondja nevem, ahogy lába derekam közé fonódik, ahogy azt mondja, hogy ő is szeret....
-Megjöttünk.-gondolat menetemet Ya Ou szakította meg.

Nagy levegőt vettem és kilétem az autóból.  Bementünk a próba terembe. Leraktuk a cuccunkat majd kikerestük a számokat, amiket ma el akarunk énekelni.  Kiválasztottuk a Scream-et, az Embertelen dalt, a Lady Marmalade-t, Ilyenek voltunk, When I'm gone-t, Szabadíts fel, és a Létezem-et. 
Az éneklés elég simán ment. Egész a Létezem dalig. Amikor én énekeltem

Nagylány, az ígéret szép szó, Ha betartják, ha betartják, ha betartják csak úgy jó.

Kelj fel, nem lehetsz fáradt Úgyis értem, úgyis érzem, úgyis érzem, jó vagyok nálad!

részeket énekeltem, akkor Mercy jutott eszembe.A mosolya, a haja, a hangja.. a mindene. A dalra, figyelni sem tudtam.Nem is annyira érdekelt. De amikor vége lett a dalnak, Robi haragos tekintetével találtam szembe magam. 
-Mire vissza jövök légy normális!-intett Robi bácsi majd kiment
-Mi van veled haver?-kérdezte Peti.
-Semmi sok!-vontam vállat.
-Azon kívül?
-Talán köze van Mer...-kezdett bele Oli.
-Nem nincs!-vágtam ismét szavába.
-Szóval igen...
-Oli neked mi a franc közöd van hozzá?-förmedtem rá.
-A legjobb haverjaid vagyunk Nekünk csak elmondhatod.-jelentette ki Peti.
-Az van, hogy...


      Nagy Mercédesz

Egy nagyon régi kép Dávidról és rólam.

Az este fantasztikus volt. A fellegekben jártam. Minden porcikám őrá vágyott. Erre beront ez a barom és mindent tönkretesz. Talán ez egy jel volt, hogy.. őt nem nekem teremtették. De miért érzek így iránta? Sosem értem meg az érzéseimet! Jobb ha.. ha inkább elfojtom, mint hogy kiadjam.Igen. ez a megoldás! Kiadom, az ami bent van. Minden düht , minden fájdalmat, csak a többit nem...
Ma nem táncra megyek. Mint minden hónapban, egyszer a kis öcsémmel töltöm a napot.Igen, nekem ilyen énem is van. A kisöcsém a mindenem. Apámmal él. Anyám sajnos meghalt, és én nem akartam apámmal élni. Így elköltöztem. Pont mint a bátyám, Dávid. ... Dávid már 4 éve, hogy eltűnt. Semmit sem

Dávid

hallottam róla. Az első években még irt egy-egy levelet, de utána már azt sem. Nagyon hiányzott.. Ő vele voltam mindig. Ő vitt el az első tánc órámra, ő tőle tanultam mindent. Ő is ilyen durva volt mint én.  Szívem még mindig elszorul, ha Dávidra gondolok. Azért, egy lány mindig is egy apához ragaszkodik. Én viszont nem hozzá akartam, így Dávid volt az egyetlen...

-Megy a passz!-hallottam meg kisöcsém hangját.A foci labda felém repült.Elkezdtem hátrafelé futni, és sikeresen elkaptam a labdát. Dekáztam egyet kettőt, majd vissza rúgtam neki
-Szia öcskös!-mosolyogtam rá, majd szorosan magamhoz öleltem. 14 volt, de még mindig öcskösnek hívom.
-Ne nevezz már így, kicsit ciki!-húzta el a száját.
-Már miért lenne az? Senki sem hallja! Mit csináljunk?
-Focizzunk, utána meg menjünk fagyizni vagy palacsintázni.-még a nyál is összefolyt a számban. Látszik, hogy az én tesóm.
-Oké.-s kikaptam a labdát a kezéből, s a foci pálya felé siettem vele.
A foci pályán másfél órát töltöttünk. Ezután elmentünk egyet ebédelni, ami egy hamburgerből és egyéb egészségtelen dolgokból állt. Ha már csak egy napot van velem, akkor határ a csillagos ég. Ezalatt a másfél óra alatt egy tekintetet éreztem magamon. Akárhányszor körbenéztem, nem láttam senkit. Pedig biztos voltam benne, hogy valaki figyel.
-Mercy, most menjünk fagyizni!-ajánlotta fel , s berakta a kiskutya szemeket...
-Oké Marci meggyőztél!-adtam be a derekam.

Marci

10 perc múlva megérkeztünk a fagyizóba.Rendeltünk három-három gombóc fagyit, majd jóízűen el is fogyasztottuk. Ezután visszamentünk a pályára...

Marciról még nem is beszéltem... Akkor most fogok!  Nagy Márton. Most 14 éves. Kicsit érettebb a koránál. Olyan 16-17 évesnek látszik, pedig csak 14.
Tanulni nem igazán szokott, inkább a focinak él. Sokat van a haverjaival. Kicsit hasonlít is rám. Nem kívülről, hanem belülről. Sok közös vonásaink vannak. Sokat hülyülünk, de az idegenekkel nem vagyunk valami barátságosak.
-Passzolom!-kiáltott a pálya közepéről.
-Várom!-röhögtem, majd elrúgta a labdát, amit én sikeresen kivédtem.-Ez van kölök!-vigyorogtam.
-Ajj Mercédesz!Ezt visszakapod!
-De majd máskor.Most haza kell menned.-szomorodtam el.
-Kár.Pedig még maradnák.-ölelt át.
-Nemsokára.Na de menj. Szia!
-Hiányozni fogsz!
-Üdvözlöm apát!-mosolyogtam, majd elment.

A labdát persze itt hagyta . Majd holnap visszakapja. amúgy is már messze van. És nem annyira emlékszem merre is költöztek. Gondoltam egyet, és visszamentem a pályára. Este volt. Kissé sötét, de azért ki volt világítva. Nem volt ott senki, így bementem. A labdával először dekáztam, majd kapura is rúgtam egyszer kétszer...
-Nem is mondtad, hogy van egy öcséd! És mióta focizol? Elég jól megy!-hallottam meg, egy számomra sajnos ismerős hangot...
-Olivér te mi a francot csinálsz itt???

Ennyi lenne ennek a résznek.Remélem tetszett! :* Véleményt <3