2. fejezet

  Sziasztok!! Megérkezett az új rész. Remélem tetszeni fog! Tudom, kicsit szar lett, de elsőnek szerintem nem is rossz! Szóval, akinek tetszett az mondjon véleményt! Nem is szaporítom a szót, jó olvasást!! :* 




,,- Halkuljatok már el, lehetőleg addig még ki nem tépem a nyelveteket!- Emeltem fel rájuk a hangomat, természetesen egyből csönd lett. Amint ezt a mondatomat kimondtam, Anita nevetni kezdet."

  Hmm. Ennyire vicces lehetnék? Bár már szerintem megszokhatta. Általában ha felidegesítenek a libák, csak ennyit mondok, és máris befogják. Jó módszer az ilyenek elhallgattatására.

 Ekkor belépett a tanár, meg négy valaki takarító-féleségek. Fura szerkó. Olyanok, mint akik, takarítani szokták a tánctermet, bár őket még  nem láttam. Gondolom újak. De a takarítók mindig utánunk szoktak jönni. Vajon most mit kereshetnek itt? Ekkor belépett Erzsi néni. Ő már több éve itt takarít. Általában ő szolja le a srácokat, ha túl "illatosan" hagyják az öltözőt. Általában meg is érdemlik. Nagyon rendetlenek. Mint minden srác , természetesen. Már tőlem is kaptak, egy néhány jó megjegyzést, az "illatukra" ami néha 20 méterről is érezhető.
Erzsi néni elkezdte mutogatni, hogy mi hol van. 
 A többi lány már megint röhög. Ezt nem hiszem el?! Nem értenek a szóból?!
-Kussoljatok már el!-förmedtem rájuk, mikor, a "plasztik-királynő" Timi, nekem dobta  az üvegét. 
-Ezt nem kellett volna!-mondta Anita, elővigyázatosan.
-Miért? Talán letámad vagy mi?-öltötte ki nyelvét.
-Nem, csak...-kezdett bele Barátnőm, amikor a szájára raktam kezem, csitítás képen .
-De.. most nem pazarlom az erőmet a fruskákra. Néha nekem is jobb dolgom van, mint a libákkal szórakozzak!-mondtam szemrehányóan, mire "ÚÚÚ"-t hallottam minden honnan. 
Ekkor a tanár szúrós szemekkel mért fel. Tekintete a négy "takarítóra" szegeződött, akik jól elszórakoztak ott.
-Drágáim!- na megint ez a "jó modor" . Vlee utálom ezt a tanárt! Főleg a kiejtését, és a szó használatait!!- Mint már, 2 hónapja ígérgetnem, ma kiderül, hogy kiknek is kell táncolnotok. Az a csapat nem már, mint a BYTHEWAY!!!-sikítás következett.
 Ezeknek nem váj már a torkuk? Mert az én dobhártyám igen! De az már nagyon!
-Kussoljatok már! Halkabban örüljetek a nyál gépeknek! Mit tudnak ők? Nyálasan énekelni! Többet? Nem.Többet ők nem tudnak!-mondtam kicsit lenézően.

 Ekkor az , úgymond " új takarítóink" levették azt a kék cuccot magukról, amit ruhának sosem neveznék. A szőke gyerek elég furán nézett ránk. Pontosabban rám.
-Hogy merted ezt mondani? Mi igenis többet tudunk, mint nyálasan énekelni!-szemeiben düh volt.
-Ohh.. És nekem az hol fáj?-öltöttem ki nyelvemet.
-Azta de fel van vágva valakinek a nyelve!-vágott vissza.
-Tudod , azért mert imádom a csokit , és hogy több férjen bele!-újabb " ÚÚÚ" lett a válasz. Ehhez már nem tudott mit válaszolni. 
-Jól van srácok. Oli és Mercy. Lehetőleg ne kaparjátok ki egymás szemét!-nézett rám a tanár.
-Képzelje!Ez lett volna a következő lépésem!-mondtam szemrehányóan.
-Mercédesz! Nyugodjon már le!
-És ha nem akkor mi lesz?! Tudja, utálom ezt a 4 gyereket! És tudja miért? Mert egy utolsó kis nyálgékepek! Ja és sosem fogok nekik táncolni!
-Dehogynem fogsz!
-És mégis azt ki mondja meg?
-Én, mivel már beleegyeztél.-jelent meg egy diadalittas mosoly az arcán.
-Én?-dülledtek ki a szemeim- Nem hinném!
-De. Pontosabban amikor aláírtad a szerződést!-s elővette azt a szerződést. Az a szerződés! miért kellet nekem aláírnom? Miért? Tudtam, hogy egyszer megbánom!!!
-A francba!-szűrtem ki fogaim közül.
-Oké, oké. Mindenki a helyére. Ideje bemutatnunk, hogy mit is tudunk!-tapsolt, mire beálltunk a helyünkre.

 Annyira vártam, hogy a Hooligans, vagy az Anti Fitness Club, esetleg azt ,hogy az MDC jöjjön. De a ByTheWayt -t nem vártam . Adrenalin-túltengés. Ezt nem hiszem el! Pont ők! Pont ők!?! annyira meg tudnám csapni a képüket. De annyira! De akkor már állat kínzásért lecsuknának.Pff. amit nem akarok.Őket nem akarom! Nem akarom a képüket látni, a nyálas hangjukat hallgatni. Egyszóval ki nem állhatom őket! 
-Jól van srácok mára elég!-mondta a tanár, majd, elismerően bólintott. Ez a jel arra, hogy kopjatok már le! 
 Épp Anitának magyaráztam, hogy, mégis hogy képzeli ez a ..a... tanár, hogy engem kötelez , hogy táncoljak, amikor valaki megragadta a kezem, s behúzott a tanár irodájába.
-Mi van?-förmedtem a jelenlevőkre.
-Az, hogy te kell ügyelj ezekre az idiótákra!-mutatott a 4 srácra Enikő.
-Mi van?Rosszul vagy? Semmi pénzért! Utálom ezeket! Miért pont én?
-De! Épp ezért te fogod őket!
-Az a .... és ha nem akkor mi lesz?-tettem csípőre a kezem.
-Ha nem.. akkor az lesz, hogy  Jó napot!-magyarról magyarra: viszlát! Te már nem vagy a csapatunk tagja!
-Jó oké, elvállalom!-adtam be a derekam.Nekem a tánc fontos! És akkor sem hagyom abba, ha ezt a 4 idiótát kell elviseljem.
-Rendben. Holnap hozzád cuccolnak. Tudom , hogy egyedül laksz, és nagy a házad, szóval nem tudsz ellenkezni!
-Mást úgysem tehetek!-vontam vállat.
-Oké akkor holnap . Sziasztok!-majd fogtam magam és kimentem. Anita ott várt. Türelmetlenül. Mikor rám nézett... megijedt.
-Mi történt?-kérdezte.
-Az.. az .. hogy.. ez.. a TANÁR rám sózta az idiótákat!!! Érted? Rám!! Aki ki nem állhatja őket!-mondtam teregetve. Csoda , hogy meg nem csaptam szegényt.
-Rád?!?! Na jó, ez... abszurd! Pont rád? Tudja, hogy utálod őket.Akkor miért?
-Épp ezért! Mert rühellem őket! Sőt ki nem állhatom őket!!! 
-Aj, Mercy ... majd megszokod őket! Ne bánkódj!  Bár ha gyilkolni akarsz, előtte szólj!
-Látszik, hogy a barátnőm vagy! Egy helyen van az eszünk!
-Na gyere, menjünk! 
-Menjünk!-vontam vállat majd mentünk átöltöztünk, s hazaindultunk.

 Hmm.. már már csodálkozok, hogy 6 év után is a barátnőmnek tekinthetem. Anita annyi mindent megbocsájtott. A hülyeségeimet.. meg.. meg mindent. Elfogadott flegmának. Sőt ő is beállt mellém. Annyira örülök, hogy megismerhettem. De komolyan! Nála jobb barátnőt senki sem kívánna jobbat. Huh ez nagyon nyálasan hangzott, de igaz!

Az út részben azzal telt , hogy röhögtünk. Sokan meg is bámultak, de tojtunk rá. Nagyban röhögtünk meg ilyenek. 

Miután hazaértünk ledobtam magam az ágyra. Barátnőm ma itt alszik. Csajos napot terveztünk, de valahogy nem jött össze. Így ma nálam alszik. Megnézünk egy pár filmet, meg minden. Felálltam, s a konyhába vettem az irányt. Ameddig elkészítettem a forrocsokit, addig Anita felment Face-re. Igazi függő. Valaki miatt?! Mint mindig! Az ,,én" Anitám ismét szerelmes lenne?  Nem hinném. Bár amilyen álmodozó biztos az. Most megint nyálas voltam! Ez nem igaz!!!
-Mercy gyere csak?!
-Várj! Várj! Várj!-mondtam, s a kezembe vettem a két csészét. ezután mellé ültem, és odaadtam neki a forró csokit.- Tessék! Mi a baj?
-Olvasd!-s az arcomba nyomja laptopja képernyőjét.

"És tádá!Kiderült kikkel fogunk turnézni. Most gondolom mindenki örül, mivel ,,ÚR isten! Turnéztok" meg minden, pedig nem is olyan jó. Mercédesz egy... egy... nem mondom ,egy hárpia,de nem hinném hogy barátok lennénk. Már az első találkozáson hajba kaptunk. De azért reménykedek...."by Olivér .
1.komment. Szegénykém. Szurkolok, hogy sikerüljön.by egy fan
2.komment. Ajj Oli ne csináld! Mercy egy tök szuper csaj, csak utál minket! by Bence.
3. komment.Hagyd majd csak megszeret! by. Péter.
4.komment.  Nem hinném srácok! Én ilyennel nem tudok együtt dolgozni! Még a túlvilágon sem!

-Na jó nekem ennyi elég volt!-csuktam le a laptopot, az asztalra ,,csaptam" a bögrét.
-Most hogy hogy ennyire mész a véleményére?-húzta fel szemöldökét.
-Nem megyek a szar véleményére, csak nem ismer! És ez zavar, mivel nem az igazi énemet ismeri ez a senkiházi! Egyszer úgy megfojtanám, hogy az.. az... az...
-Na nyugodj le! Még én leszek az áldozatod!-mondta gúnyosan.
-Semmi pénzért nem ölnélek meg! Nem merem. Még a halálból is vissza jönnél. azt meg nem szeretném. -röhögtem.
-Abban biztos lehetsz!
-De csak egyszer találkozzak avval a gyerekkel!  Esküszöm, megfojtom!
-Még lecsuknak hülyéje!
-Engem aztán nem érdekel! Csak ne lássam a szőke fejét!!!
-Majd befestem barnára!
-Ilyenkor annyira de annyira szeretem a logikádat! - fújtam ki a levegőt.
-Én is téged!
-Na jó, rakjunk be egy filmet!
-Oké.Egy feltétellel.
-És mi lenne az?-forgattam meg szemeimet.
-Ha megölöd azt a gyereket, akkor készíts róla egy videót. És az, hogy most felejtsd el őt.
-Oké, megcsinálom mindkettőt. Bár a másodikban kissé kételkedek, de megpróbálom!Pediig...
-Semmi pedig! Elfelejted most!-parancsolt rám. Az az arc kifejezés. Ha egy pillantással ölni lehetne... Nekem már a  sip szó szólna az EKG-n.
-Akkor nézzük meg ezt!-nyújtotta át a DVD-t, majd beraktuk azt.

   A film maga szuper volt. De én valahol máshol jártam. Gondolataimban épp fojtogattam Olit. Igen!Erőszakosnak tűnik, de UTÁLOM őt! És ezt a gondolatomat SOHA A BÜDÖS ÉLETBEN SENKI ÉS SEMMI SEM VÁLTOZTATHATJA MEG! NEM FOGOM ŐT KEDVELNI!  És ez halál komoly. Nem tudom azt a srácot megszeretni. Képtelenség! Én egy olyan.. khmm nyálas, egoista, öntelt gyereket SOHA! Nincs az a pénz!
De azért próbáljunk meg logikusan gondolkodni... Ja nem tudok! Mert egyszerűen nem megy! Nem tudok ilyen helyzetben logikusan gondolkodni! Ennek a 4.. hogy is mondjam.... Beképzelt, utálatos, egoista barmoknak kell táncoljak.. Sőt együtt kell velük éljek! Ez nem igaz!


A filmnek vége volt, igy Anita hazament. Én meg megpróbáltam aludni....